Visszerek
A szív felől a szövetek felé az azok működéséhez szükséges oxigénben dús vért a verőerek (artériák) szállítják. Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a környező szövetek, a visszerek (vénák) feladata a vér visszapumpálása a szív felé. Visszere tehát mindenkinek van, így helytelenül használjuk a köznyelvben a "visszeresség" kifejezést a vénák tágulatával járó visszérbetegség jelölésére.
A visszér rendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokon következik be. Oka a "felegyenesedett" életmód. Az ember fejlődéstörténete során kialakult két lábon járáshoz az alsó végtag erei nem alkalmazkodtak kellőképp, és a láb vénás rendszerét a tartós ülő vagy álló helyzetben túlzottan megterheljük.
Lézeres kezelés. A lézeres kezelés során úgynevezett vaszkuláris lézereket használnak. Ezen kezelés során a kiserek elzáródása következik be, mivel a lézer fénye a vérfestékben nyelődik el. Az erek kezelés után még néhány hétig látszanak, bár már keringés nincsen bennük. Az elzáródott kiserek lassan felszívódnak, nyom nélkül eltűnnek. A beavatkozás után átmeneti bőrpír, kékeszöld foltok előfordulhatnak.
Injekciós kezelés. A 2 mm-nél vastagabb erek elzárására a lézer kevésbé hatásos, ezekben az esetekben használható az úgynevezett szklerotizáló injekciók alkalmazása. Ennek lényege, hogy az erekbe beadott anyag gyulladást kelt a kiserek falában. A kezelést követően alkalmazott kompressziós harisnya vagy fásli - melyet ilyenkor tartósan viselnie kell a betegnek - összenyomja ezeket az ereket. A kis ágak fala összetapad, keringés így végleg megszűnik bennük. Hátránya, hogy az eljárást általában meg kell ismételni a kívánt állapot eléréséhez, előnye azonban a lézerrel szemben, hogy kisebb a visszamaradó bőrelszíneződés esélye.
Plasztikai sebészet. A harmadik lehetőség a pókháló visszerek eltüntetésére plasztikai sebészeti beavatkozás. Ennek során igen apró, néhány mm-es metszéseken át távolítják el a fenti módszerekkel már nem kezelhető tágult kis visszereket.
