Mérgek felhalmozódása

Születésünkkor szervezetünk 70%-át víz teszi ki, a maradékot pedig nyomelemek és ásványi anyagok adják. Életünk során a táplálkozással és életmódunkkal mindegyik összetevő aránya nagy mértékben csökken, és megjelennek a salakanyagok, valamint a testnedvek nagy része is salakanyaggal telítetté válik.

A táplálékokból ugyanis szervezetünkben különböző savak maradnak vissza: a túl sok hús fogyasztása következtében húgysav, a sertéshús, egyes sajtok fogyasztása következtében kén- és salétromsav, a feketekávéból és a fekete teából csersav, az édességekből ecetsav keletkezik, de például a stressz, félelem és bosszúság hatására sósav termelődik, a túlzott fizikai megterhelés pedig tejsavat termel a szervezetben. Szintén savtermelődést eredményez a zaj és például a csalódás is.

Hogy szervezetünket e sok sav ne marja szét, ezeket semlegesíteni kell, aminek eredményeképpen az ásványi anyagokkal és nyomelemekkel összekapcsolódva sók keletkeznek. E sókat és egyéb méreganyagokat nevezzük salakanyagoknak. A savaknak a szervezetben való felhalmozódása lehet az oka a szívinfarktusnak, a szélütésnek, migrénnek, izomgörcsnek, reumatikus fájdalmaknak, a hallás romlásának, a fejfájásnak.

Normál esetben a salakanyagok a kiválasztó szervek, azaz a vesék segítségével, valamint a beleken és a bőrön keresztül eltávoznak szervezetünkből. Ha azonban a mértéktelen étkezés következtében nagy mennyiségű sav és méreganyag keletkezik, de a túl kevés folyadékfogyasztás miatt is olyan nagy mértékű lehet a méreganyag-koncentráció, hogy ezek nem tudnak kiürülni, hanem lerakódnak a szervezetben. Mivel a kezek, lábak, a térdek, a boka, a nyak és a váll környékén a hőmérséklet valamivel alacsonyabb, először itt rakódnak le a salakanyagok.

A lerakódások a zsírszövetekben, majd a kötőszövetekben és végül az izomzatban történnek. Ha ezek a "raktárak" megtelnek, következnek a csuklók, a vesék, a húgyhólyag és az epehólyag, majd a különböző szervek, legvégül a szív és az agy.

A savak a nyomelemekkel és ásványi anyagokkal összekapcsolódva alkotnak sókat. E nyomelemek és ásványi anyagok legnagyobb lelőhelye a hajtő. Ha ez kimerül, akkor a haj kihullik. Többek között ezért van, hogy a férfiak nagy része 30 éves kora körül már erősen kopaszodik. A nők jobb helyzetben vannak a férfiaknál, mert náluk a menstruációval rengeteg salakanyag el tud távozni a szervezetből. Ha mégis oly nagy mértékű a savképződés a nőknél, amit a nyirokrendszer és a vér már nem bír semlegesíteni, akkor itt is sók keletkeznek, amik elsősorban a nők combján, csípőjén és felkarján rakódnak le, aminek következtében kialakul a narancsbőr.

Be kell segíteni a szervezetnek a kiválasztásban is. A bőrön keresztül is igen sok salakanyag el tud távozni, főleg ha lúgos kémhatásúvá tesszük a bőrt például lúgos fürdősót tartalmazó lábfürdők, kézfürdők vagy kádfürdők segítségével. E fürdők pH-értéke legalább 8,5 vagy 9 legyen. Érdemes megjegyezni, hogy a magzatvíz pH-értéke is 8,5. A legnagyobb ásványianyag-raktárak, azaz a bőr, a haj, véredények, körmök, inak és porcogók kémhatása is savas: pH-értékük 8,1. A vér pH-értéke majdnem semleges: 7,35, a sejteké viszont enyhén savas: 6,9.

Hatásos lehet a sós zokni vagy a sós kesztyű alkalmazása is éjszakánként. A sós zoknihoz fél liter meleg vízbe fél teáskanál lúgos fürdősót teszünk, jól feloldjuk, majd belenyomkodunk egy pár vastag pamut zoknit. Ha jól átnedvesedett, kicsavarjuk és felhúzzuk a lábunkra. Erre felhúzunk még egy pár vastag száraz zoknit, és már mehetünk is az ágyba.